A parazita pusztulásának megakadályozása

Kokcidiózis

A kokcidiumok az egysejtûek egyik rendszertani egységének Eimeriidae tagjai. Jellemzõen gazda- szerv- és szövetspecifikus paraziták. Ez azt jelenti, hogy az egyik állatfaj kokcidiuma másik állatfajban nem tud fejlõdni, és az adott állatfaj meghatározott szervének egy bizonyos típusú sejtjeiben képes csak szaporodni. A z Eimeria-fajok életciklusa háromfázisú: sporuláció, fertõzés és skizogónia.

A bélsárral ürülõ oocisztáknak érési folyamaton kell átmenniük ahhoz, hogy fertõzõképessé váljanak. Ezt a folyamatot nevezzük sporulációnak. A szabadba jutott oociszta ellenálló burkában a megfelelõ hõmérsékletû, nedvesség- és oxigéntartalmú exogén környezetben átalakul a sejtanyaga, és fertõzésre alkalmas sporozoiták jönnek létre.

A kannabisz egy ősi népi gyógyír a parazita férgek ellen Férgek gyógyszereinek áttekintése

Ez az átalakulási folyamat Eimeria-fajonként hosszabb-rövidebb idõt — 2—4 napot — igényel. Az így fertõzésre alkalmassá váló oociszta táplálkozás vagy ivás közben, szájon át a gazdaszervezetbe jutva megkezdi életciklusának szervezeten belüli endogénparazitikus formáját.

A sporozoiták a gazdaállat szervezetében az oociszta burkából kiszabadulva a nyálkahártya hámsejtjeibe furakodva fertõzik a gazdát. Egy idõ után tömegük megrepeszti a fertõzött sejtet, ami természetesen elpusztul. A kiszabadult fejlõdési alakok ismét — fajtól függõen egyszer vagy többször — újabb hámsejtekbe hatolva sokszorozódnak és újabb sejteket pusztítanak el.

Végül ivaros formát gametocita képeznek, amelyek egyesülnek és zygotát alkotva hozzák létre az oocisztákat. Természetes körülmények között a legtöbb emlõs állatfaj nagy mennyiségû oocisztát ürít a bélsarával anélkül, hogy klinikai tünetet mutatna.

A kokcidiumok okozta fertõzöttség akkor válik fontos betegséggé, amikor mesterségesen nagy tömegû állatot szorítunk egy szûk élettérbe.

Ilyenkor az oociszták milliói szennyezik megtisztítja a vastagbelet környezetet alomanyagot elõsegítve a gyakori és súlyos ismételt fertõzõdést.

A kokcidiózis következménye a hámsejtek jelentõs mértékû pusztulása. A bélben létrejött kokcidium okozta fertõzés hatása az emlõsökben a gazda—parazita viszony állapotától gyógymódok a test parazitáira. Így a kérõdzõkben jelentõs elhullási arány figyelhetõ meg az erõsen kórokozó fajok esetében. Megközelítõen 15 Eimeria-fajt ismerünk a szarvasmarhából.

Ezek közül kettõ E.

a parazita pusztulásának megakadályozása petefészekrák napja 2020

A fertõzöttség általában teheneknél, vagy leellett, szoptató üszõknél figyelhetõ meg, viszont a felnõtt állatoknál stresszhelyzettel párosuló súlyos fertõzöttség esetén klinikailag megnyilvánuló betegségként jelentkezik. A juhoknál és kecskéknél a kokcidiumfertõzöttség látszólag általános és a klinikailag egészségesnek tûnõ állatok bélsarában tömegesen találhatók a fertõzõ oociszták.

Kiskérõdzõknél az óta ismert kokcidiózis mint betegség kizárólag a 4—10 hetes korú, fiatal állatoknál jelentkezik. Viszonylag keveset tudunk a különbözõ fajok kórokozó szerepérõl, de az megállapítható, hogy juhokban az E.

Vírus – Wikipédia

Csak egy fajt ismerünk a lovaknál E. Fertõzöttség esetén szabálytalan, idõnként visszatérõ hasmenés jelentkezik. Elképzelés szerint legalább 12 Eimeria- és egy Isospora-fajt tartanak nyilván sertésekbõl.

a parazita pusztulásának megakadályozása ppt féreg torzió

Ezek a fajok nem tekinthetõk a jelentõs sertésbetegségek okozóinak, az I. Ez okozza a sertések újszülöttkori kokcidiózisát, amely az 1—3 hetes korú malacok hasmenésben megnyilvánuló megbetegedését idézi elõ. Bélkokcidiumok igen gyakran fordulnak elõ egészséges nyulakban is. A fiatal, rossz higiéniai viszonyok között tartott állatok azonban bél-kokcidiózisban súlyosan megbetegedhetnek.

Tapasztalatok alapján ez a bántalom az 1—3 hónapos nyulak egyik leggyakoribb és jelentõs elhullással járó betegsége. Tíznél több faj elõfordulását írták már le, de még a parazita pusztulásának megakadályozása sem sikerült pontosan beazonosítani a különféle fajokat és a kórokozó képességükrõl is vita folyik. Jelenleg az E. A házinyulak epeereiben gyakran fordul elõ az E. A fertõzés iránt az hónapos nyulak a legfogékonyabbak, az 5 hónaposnál idõsebbek viszont már igen ellenállóak a betegséggel szemben a fertõzés következtében kialakult immunitás miatt.

Kutyákban gyakran található az Isospora canis és az I. Igazából ezek a paraziták önmagukban nem okoznak megbetegedést, de más — a szervezet ellenálló képességét gyengítõ — kórokozókkal vírusok együtt vagy immunhiányos állapotban megbetegedést idéznek elõ. A ragadozók Isosporáinak sajátos tulajdonsága, hogy a zsákmányállatok is hordozhatják azt és elfogyasztásukkal ugyancsak fertõzõdhet a végleges gazda.

A macskákban gyakori I.

Kokcidiózis

Ezeknek a kórtani jelentõsége önmagában szintén csekély, csak más betegségek társulása esetén jelentkezik klinikai tünetekben.

Zoonotikus jelentõsége a parazita pusztulásának megakadályozása feltétlenül foglalkozni kell a kizárólag macskákban élõsködõ Toxoplasma gondii nevû bélparazita egysejtûvel.

Fejlõdési ciklusában a végleges gazdán kívül sok emlõs — többek között az ember — és a szárnyasok is szerepet kapnak, mint parazitahordozók. A legtöbb macska a Toxoplasma nyugvó stádiumban lévõ fejlõdési alakjait ciszta hordozó állatok általában egerek elfogyasztása útján, de közvetlenül az érett oociszta felvételével is fertõzõdhet.

Férgek gyógyszereinek áttekintése. Áttekintés a férgek gyermekeknél történő kezeléséről

Az emésztõ enzimek hatására az egerek szöveteiben lévõ toxoplasma cisztákból kiszabaduló fejlõdési alakok — a kokcidiumokhoz hasonlóan — a bél nyálkahártyájának hámsejtjeibe furakodva sokszorozódnak, ivaros szaporodás után oocisztákat hoznak létre és ezek az oociszták a bélsárral a külvilágra ürülnek. A szabadba jutott oociszta az oocisztákat ürítõ macska környezetében élõ összes madár- és emlõs fajba — köztük az emberbe is — mint köztigazdába bekerülhet és a vérárammal különféle szervekbe eljutva túlélõ cisztát képez.

A köztigazdák többnyire tünetmentesen hordozzák ezeket a cisztákat. Ez alól kivétel a juh és az ember. Felnõtt juhban a toxoplazmózis vetélést és a bárányok újszülöttkori elhullását okozza. Terhes nõknél a Toxoplazma oocisztákkal való elsõ fertõzõdés hatása attól függ, hogy az a terhesség melyik idõszakában történik.

A poszméhek természetes ellenségei

A terhesség kezdeti szakaszában abortuszt észlelünk, a késõbbi fertõzõdés eredménye a magzat idegrendszerének és egyéb szerveinek különféle mértékû károsodása lehet.

Az elsõ fertõzõdés olyan immuntást idéz elõ az emberi szervezetben, amely a késõbbi fertõzések hatását jelentõs mértékben tompítja. A madaraknál — gazdasági jelentõségénél fogva — elsõsorban a házityúk és a pulyka kokcidiózisa került elõtérbe.

a parazita pusztulásának megakadályozása hogy néznek ki az emberi helminták

Igazság szerint a többi szárnyas faj Eimeriáit nem is nagyon ismerjük és a gazdasági jelentõségüket sem túlzottan vizsgálták. A házityúk kokcidiózisát igen gyakran diagnosztizálják a kórbonctani és laboratóriumi vizsgálatok során.

Hat faj E. A vékonybél elülsõ szakaszában élõ két fajnak E. A hatékony kokcidium elleni készítmények megjelenése elõtt a nagy létszámú pecsenyecsirke-állományok megtizedelésével jelentõs gazdasági kárt okozott.

A pulykában hét kokcidiumfaj élõsködik: E.

A poszméhek természetes ellenségei – Magyar Rovartani Társaság

Csupán az elsõ négy az, amely valóban patogén és így gazdasági jelentõséggel bír. A súlyos elváltozások elsõsorban a vakbélben mutatkoznak, de erõs fertõzés esetén a vékonybél hátulsó szakaszára és a végbélre is kiterjedhet az elváltozás.

A kokcidiózis — mint tünetekben megnyilvánuló betegség — viszonylag könnyen kezelhetõ. Emlõsök esetében általában a beteg egyedek szorulnak ellátásra. Többnyire potenciált szulfonamidokat és antibiotikumokat lehet a gyógyításra eredményesen használni. Kiegészítõ terápiaként — a hasmenés miatt — a szervezet kiszáradásának megelõzésére folyadékpótlást is a parazita pusztulásának megakadályozása.

Más a helyzet a nagy tömegben együtt tartott és szûk térre összezárt brojlercsirke és -pulyka esetében.

a parazita pusztulásának megakadályozása magányos tabletták

A kokcidiózis ellen alkalmazható vakcinák megjelenésével a szemlélet is jelentõsen változott, eleget téve az élelmiszer-biztonsági követelményeknek is. A folyamatos gyógyszerhatást felváltja egy kémiai anyagokat nem tartalmazó, a természetes ellenálló-képesség kiváltására alkalmas védekezési módszer.

A szakirodalmi adatok szerint úgy tûnik, hogy kokcidiumok elleni ellenálló-képesség a fiatal állatokban csak rövid ideig áll fenn.

Hasonlókiadványok