Jóindulatú rák szinonimája. Rákepidemiológiai viszonyok Magyarországon

Ebben a helyzetben a szakemberek még nem szívesen mondanak véleményt, hiszen minden bizonytalan.
Minden attól függ! Éveket öregszik az ember!
Majd az orvos közli, hogy jó indulatú elváltozásról van szó, és mi megkönnyebbülünk. De mi is a különbség a jó- és a rosszindulatú tumor között?
Videós beszámoló a Mielóma Információs Napról Amint a daganat növekszik, megkezdi saját vérellátásának kiépítését. A tumorsejtek elveszik a táplálékot az egészséges sejtek elől, a beteg gyengül, és fogyásnak indul. A daganat az esetek egy részében lehet jóindulatú benignus. Bár ez is kontrollálhatatlanul növekedik, általában nem tör be a környező szövetekbe, és nem pusztítja el őket. A jóindulatú daganatokat ugyanis egy hártya borítja, amely elszigeteli őket a környezetüktől, és általában lassan növekednek.
Örüljünk vagy ne? A tumorsejtek csak az osztódással foglalkoznak.
Az egyre szaporodó sejttömeg, ahogy gyarapodik, növekszik, egyre jobban kiszorítja az egészséges sejteket, egyre nagyobb csomót képez: ez az elsődleges tumor, azaz a primer daganat.
A daganat stádiumbeosztása függ az elsődleges tumor méretétől, a környező nyirokcsomók érintettségétől és a távoli áttétektől.
Az, hogy egy tumor jó- vagy rosszindulatú, szaporodásának és növekedésének módja határozza meg. Jóindulatú daganat: Jóindulatú rák szinonimája a tumor nem tud megtámadni más szerveket, nem terjed el a szervezetben, mert egy burok veszi körül, ami ezt megakadályozza, így áttéteket sem tud okozni, Lassan növekszik, de ennek ellenére óriási méretűre is megnőhet, ami különböző problémák forrása lehet.
A képlet egy bizonyos rákra Cancer pagurus emlékeztet, innen a malignus tumor neve: karcinóma; a név görög eredetű, és arra utal, hogy a betegséget már az antikvitás idején ismerték.
Ezért fontos a rendszeres vizsgálat, szűrés a diagnosztizálás után is! Kellemetlen, akár fájdalmas érzést is okozhat, hiszen megnőtt mérete miatt nyomhat idegeket, elzárhatja a vér útját, amely károsodáshoz vezethet.
A test bármely részén előfordulhat, így például a bőrön, kötő- és zsírszövetekben, szervekben, csontokban, de akár az agyban is. Általában nem kell semmit csinálni vele a rendszeres ellenőrzésen kívül.
Ha nagyobb az esélye annak, hogy rosszindulatúvá váljék, általában műtét útján eltávolítják.
A legtöbb esetben könnyen operálható, nem újul ki, és az életet sem veszélyezteti, de lehetőség van a gyógyszerrel történő kezelésére is. Azonban korai felismerése mindenképpen szükséges, mert néhány fajtája, ha kezeletlenül marad, rosszindulatú tumorrá alakulhat.
Ilyen például a bélrendszerben kialakuló polip.
Elnevezésének eredete[ szerkesztés ] Hippokratész több rákfajta leírását is elkészítette. A jóindulatú tumorokat onkosznak nevezte, ami duzzanatot jelent görögülmíg a rosszindulatú tumorokat karcinosznak hívta, ami a rák görög elnevezése. A különös névválasztás oka valószínűleg a rosszindulatú daganat távoli hasonlósága egy rákhoz, a jól körülhatárolható, kör alakú középrésszel és az innen szerteágazó, vékony nyúlványokkal. Később a szó végéhez csatolta az -oma toldalékot, ami görögül daganatot jelent, így alakult ki a karcinóma elnevezés.
Rosszindulatú rákos daganat: Egyáltalán nem borítja hártya, így terjeszkedése nincs korlátozva, behatárolva, ehhez rendszerint gyors növekedés társul, így rövid idő alatt áttéteket okoz a szervezetben, és akár halálhoz is vezethet. A rosszindulatú daganatok két csoportba sorolhatók, aszerint, hogy milyen szövetből indulnak jóindulatú rák szinonimája. Bőrön, szervek belső falát burkoló sejtrétegekben.
Amennyiben többet szeretne tudni a leggyakoribb rosszindulatú ráktípusokról, olvassa el alábbi cikkeinket: Tüdőrák.