Ló fertőző vérszegénysége. Fertőző kevésvérűség Pest megyében?

Ahhoz, hogy megelőzzük illetve időben felismerjük a rájuk leselkedő betegségeket, fontos, hogy észrevegyük az árulkodó tüneteket. Minden lovas azt szeretné, ha a lovakkal eltöltött idő csak a felhőtlen élményszerzésről szólna, azonban ez csak akkor valósul meg, ha kedvencünk ló fertőző vérszegénysége és lelkileg is jól érzi magát. A betegség világszerte felbukkanhat, Magyarországon és között a szigorú járványvédelmi intézkedések hatására nem volt fertőzés, azonban től kezdődően több alkalommal is regisztráltak megbetegedéseket hazánkban.

A vírus olyan egypatás állatokra veszélyes, mint  a ló, szamár, zebra vagy az öszvér. Emberekre nem jelent veszélyt. Terjedéséért a böglyök, szúró legyek, szúnyogok, kullancsok is felelősek, bár a vírus az ízeltlábúakban nem szaporodik, így csak óráig maradnak fertőzőképesek. Ez azt is jelenti, hogy nagy távolságra nem tudják elszállítani a kórokozót.

Bejárható Magyarország

A betegséggel fertőzött vemhes kanca csikóját is megfertőzi, illetve a szakszerűtlen állatorvosi beavatkozások során a nem steril tűk, valamint műtéti eszközök használata is a vírus terjedését idézhetik elő.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a közös etetők és zablák használatával vagy harapások során is terjedhet a betegség.

A lappangási ideje 1 héttől 3 hónapig terjedhet, elhúzódó lefolyású, lázas rohamokkal kísért tünetek, vérszegénység, gyengeség és testszerte jelentkező vizenyős duzzanat figyelhető meg a beteg állatokon. A betegséget tünetmentesen is hordozhatják a lovak, ennek kiszűrése érdekében Magyarországon minden 6 hónaposnál idősebb lovon három évenként kötelező vérvizsgálatot fertőző kevésvérűség és takonykór szerológiai vizsgálata kell végeztetni a lótulajdonosnak, saját költéségre.

Olyan lovak esetében, amelyek más állattartó lovaival érintkezhetnek, például sport rendezvények vagy bemutatók résztvevői, a tulajdonos évente köteles elvégeztetni a szűrést. FM rendelet előírásai alapján és megfigyelés alá vonni, valamint a vele együtt tartott állatokat is le kell teszteltetni a betegségre és szintén megfigyelni.

Ha a további vizsgálatok is megállapítják a betegséget, akkor ló fertőző vérszegénysége állatot állami kártalanítás mellett le kell ölni, hiszen a betegség nem gyógyítható és kiemelt kockázattal jár a hazai lóállományt tekintve. Ezt a borzalmas traumát természetesen mindenki szeretné elkerülni, s mivel a betegség ellen napjainkban még nem ismert sem védőoltás sem gyógykezelés, így a megelőzés az egyik legfontosabb, amit tehetünk.

Amit érdemes tudni a lovak fertőző kevésvérűségéről - Nébih

Kivételt képeznek a határozat alapján a Románián kívüli gazdaságból származó azon lófélékre, amelyek főúton vagy autópályán haladnak át Románián. A határozat rendelkezése értelmében romániai származású lovak csak kivételes esetekben, külön engedéllyel léphetnek át más tagállamba, így Magyarországra, illetve a más tagállamból származó állatok is csak a fent megadott főúton vagy autópályán szállítva.

A vírust először ban azonosították Afrikában, azóta pedig szinte a világ összes pontján felbukkant már. A betegséget szúnyogok terjesztik, s leggyakrabban madarak fertőződnek meg, ám amikor kora ősszel a vándormadarak útra kelnek a szúnyogok új ló fertőző vérszegénysége után néznek, s így a lovak, valamint az emberek is veszélyeztetetté válnak.

Kevésvérűség

Fontos azonban, hogy csak szúnyogcsípéssel terjed, így a fertőzött ló az emberre nem jelent közvetlen veszélyt. A betegség korai felismerése esetén van a legnagyobb esély a teljes felépülésre, ám a tüneteket még sokszor a tapasztalt állatorvosoknak is nehéz azonosítani. Kezdeti tünetei lehetnek a bágyadtság, a láz, enyhe kólika vagy egyéb mozgáskoordinációs problémák, melyet a lótulajdonos egyszerű merevségnek vagy sántaságnak tulajdoníthat.

• Faj : Equine infectious anemia virus A lovak fertőző kevésvérűsége Equine Infectious An a emia, EIA az egypatások lószamáröszvér fertőző betegsége.
• Tudnivalók a fertőző kevésvérűségről
• Lovak fertőző kevésvérűsége – Wikipédia
• Lovak fertőző kevésvérűsége – tájékoztató a lótenyésztők részére | Ógyalla város hivatalos honlapja

Súlyosabb tünetei lehetnek az egyensúlyzavar, koordinálatlan mozgás, agresszió és egyéb viselkedésbeli zavarok, botladozás. A betegség gyanús, idegrendszeri tüneteket mutató lovakat jelenteni kell a hatósági állatorvosnak, aki azonnali, térítésmentes szerológiai vizsgálatot végez a lovon.

A betegség nem terjed egyik lóról a másikra.

A fertőző kevésvérűség (FKV)

A jó hír, hogy ebben az esetben lehet védekezni ellene, a rendszeres vakcinázást már fél éves korban el lehet kezdeni. A védőoltást évente kell ismételni.

• Amit érdemes tudni a lovak fertőző kevésvérűségéről null Amit érdemes tudni a lovak fertőző kevésvérűségéről Amit érdemes tudni a lovak fertőző kevésvérűségéről
• Vérszegénység, kevésvérűség, ünnepi betegség
• Kevésvérűség - Nébih
• Riderline | Fertőző kevésvérűség Pest megyében?

A megelőzés tekintetében nagyon fontos, hogy lehetőleg minél kevesebb lehetőséget adjunk a szúnyogok szaporodására a lovarda környezetében, így a pangó vizek kialakulását előzzük meg. Lóinfluenza A lovak fertőző betegségei közé tartozik a lóinfluenza, amely ragályos és gyorsan terjedő betegség, az esetek nagy többségében nap alatt elterjed az egy istállóban tartott lovak között.

Genetic Engineering Will Change Everything Forever – CRISPR

Tünetei a magas láz, bágyadtság, étvágytalanság, vízszerűen folyik az orruk, s száraz köhögéssel küzdenek. Az influenzavírust oltással megelőzhetjük.

Az az állat, amelyik egyszer megfertőződött örökre hordozója marad a vírusnak. Fokozott stressz hatására illetve az immunrendszer más okból történő gyengülése esetén a herpeszvírus felerősödhet a ló szervezetében, ezáltal méregtelenítés valeriu popa terjesztve azt.

Védőoltással megelőzhetjük a bajt, a folyamatos védelemhez 6 havonta van szükség a vakcinázás megismétlésére. Tetanusz A tetanusz az egyik legismertebb fertőzés, ezekre a baktériumokra a lovak különösen érzékenyek!

Fedezőmének és eladó lovak a Riderline-on!

A tetanusz oltás az egyik legalapvetőbb, melyet felelős állattartóknak évente ismételni kell. Ha az állat nincsen vakcinázva és megbetegszik nagyon rosszak a túlélési esélyei, mert a tetanusz elleni szérumok ritkán hatékonyak és csak kórházi körülmények között kísérelhető meg a gyógykezelés. A veszettség gyógykezelése tilos, mivel az emberre is életveszélyes betegség, így az állat és ember érdekében is féregszem kezelés javasolt az állat vakcinázása.

Mirigykór A mirigykór többnyire fiatal lovaknál jelentkezik, a betegség a felső légút nyálkahártyáinak, a fej és a torok nyirokcsomóinak gennyes gyulladásával jár. Az állat bágyadt, lázas, legfigyelmeztetőbb tünete a gennyes orrfolyás. Létezik ellene védőoltás, melyet 3 havonta ismételni kell. A lótulajdonosok legtöbbet azzal tehetnek, ha folyamatosan nyomon követik lovuk egészségi állapotát és mindent megtesznek a betegségek megelőzése érdekében.

Természetesen nem kell az ördögöt a falra festeni, de bágyadtság, láz vagy egyéb megszokottól eltérő tünetek esetén mindenképpen hívják segítségül az állatorvost.