Az enyémek a legnagyobb paraziták, Belső paraziták ellen | nlc

Ez azt jelenti, hogy minden sejtem Mivel van egy egészséges génem is, a mutációnak rám nézve nincs hatása. Ám ha egy csecsemő mindkét szülőjétől örökli a mutációt, ha e bizonyos génpárok egyik szülőnél sem működnek megfelelően, a baba Tay-Sachs-szal születik, egy gyógyíthatatlan betegséggel, amely fokozatosan leépíti a központi idegrendszert, ötéves korra pedig bekövetkezik a halál.
Sok várandós nő valószínűleg teljesen pánikba esik e hír hallatán. Ugyan bombaként ért a hír önnön testemet illetően, mégis volt valami, ami segített megőrizni a nyugalmamat. Tudtam, hogy férjem esetében, akinek felmenői nem kelet-európai zsidók, mint az enyémek, elég kicsi a valószínűsége, hogy ő is a Tay-Sachs-mutáció hordozója legyen.
Míg az askenázi zsidók leszármazottai közt nagyjából ből egy rák és hodgkin fordulnak elő heterozigóták — olyan egyedek, akik egy egészséges és egy hibást gént örököltek —, addig a legtöbb populációban csupán nagyjából minden emberből egy hordozza a Tay-Sachs-mutációt.
Hála az égnek, kiderült, helyesen tettem, hogy nem aggódtam túl sokat. A férjem nem hordozó, és mára két csodaszép, egészséges gyermekünk van. Mint mondtam, zsidó felmenőim miatt tudomásom volt a Tay-Sachs nagy arányú előfordulásáról az papilloma krém patikus populációban.
Ám csak pár évvel a lányom születése után, amikor evolúciós gyógyászati szemináriumot vezettem a Harvardon, találtam egy lehetséges választ arra a kérdésre, miért is van ez így.
A természetes szelekció jellemzően kiirtja a káros mutációkat az evolúció során. Hogyan lehetséges hát, hogy ez a hibás gén mégis létezik? És miért fordul elő ilyen nagy számban e bizonyos populációban? Az evolúciós gyógyászat értékes bepillantást kínál annak megértéséhez, fejlődéstörténetünk során hogyan és miért fejlődött úgy a testünk, hogy az továbbra is védtelen a betegségekkel és más az enyémek a legnagyobb paraziták szemben. Rámutat arra, hogy a természetes szelekció nem mindig teszi egészségesebbé a testünket.
Nem feltétlenül tudja jobbá tenni.
- Viszonteladótól kaptam az elérhetőségüket.
- Arapaimák földjén 6.
- Papilloma vakcina vírus asl genova
Ám remélem, saját történetem is segíthet megértetni, fejlődéstörténetünk hatásai hogyan járulnak hozzá egészségünk fejlődéséhez.
Amikor fejlődéstörténeti szempontból kezdtem vizsgálni a Tay-Sachst, érdekes elméletbe botlottam. Az askenázi zsidók körében a ma szokatlanul gyakran előforduló Tay-Sachs-mutáció olyan előnyökkel állhat összefüggésben, amelyekre a populáció a mutáció révén, a múltban tett szert. Most páran biztosan azon törik a fejüket, tényleg azt mondtam-e, hogy ez a betegséget okozó mutáció egykor jótékony hatásokkal bírt. Igen, tényleg ezt mondtam.
Nyilván nem azok számára, akik két hibás gént örökölve Tay-Sachs-kórban szenvedtek. Ám bizonyos körülmények között a hozzám hasonlóak, akik csak egy hibás génnel születtek, nagyobb valószínűséggel maradtak fenn, szaporodtak, és örökítették tovább génkészletüket, beleértve a mutálódott gént is persze. Az elgondolás, miszerint a heterozigóták bizonyos helyzetekből jobban jönnek ki, ismerősen hangozhat. Az evolúcióbiológusok ezt a jelenséget heterozigóta-előnynek hívják.
Megmagyarázza például azt, hogy a sarlósejtes vérszegénység miért gyakoribb bizonyos afrikai és ázsiai populációkban, vagy azoknál, akiknek e trópusi régiókból származnak a felmenőik.
E földrajzi régiókban a malária kiemelkedő kockázatot jelent. A maláriát okozó parazita ugyanakkor csak normál, kerek vörösvérsejtekben tud teljesen kifejlődni. Ám a sarlósejtes vérszegénység átalakítja a vörösvérsejt alakját, így védelmet alakít ki a malária ellen. A mutáció ugyan nem tesz védetté a maláriát terjesztő szúnyog csípése ellen, viszont a megbetegedés vagy halál valószínűsége csökken.
Sarlósejtes vérszegénységet hordozni tehát az egyik lehető legjobb genetikai opció maláriával sújtott régiókban. A hordozók kevésbé fogékonyak a maláriára, mert szervezetük termel valamennyi sarló alakú vörösvérsejtet, ám emellett elégséges mennyiségű normál vörösvérsejtet is, amelyeket nem érint negatívan a sarlósejtes vérszegénység. Esetemben a hibás gén nem véd meg a maláriától. Ám az askenázi populációt jellemző, szokatlan Tay-Sachs-mutáció jelenlét a heterozigóta-előny egy másik példája lehet.
Jelen esetben ez a tuberkolózis elleni fokozott ellenállóképesség. A Tay-Sachs és a tuberkolózis közti lehetséges összefüggést először a 'es években vetették fel egy publikációban; eszerint az amerikai askenázi, Tay-Sachs-szal született gyerekek mintacsoportjának kelet-európai születésű nagyszülei közt a tuberkolózis rendkívül ritka halálozási oknak számított.
Tulajdonképpen a nagyszülőből csak hogyan kezelik a helmint betegségeket hunyt el TBC-ben, bár férgek egy 2 éves gyermeknél Nos, egyrészt ez nem újdonság.
Már megfigyelték, hogy amíg az európai zsidó és nem zsidó származásúak egyforma valószínűséggel fertőződtek meg TBC-vel, a nem zsidó származásúak körében kétszeres volt a halálozási arány. Lenyűgözően új volt viszont az elmélet, miszerint a TBC azért okozott kisebb eséllyel halált ezen askenázi nagyszülők esetében, mivel közülük néhányan Tay-Sachs-hordozók voltak.
Az adatok azt sugallták, hogy a Tay-Sachs-szindróma talán azért maradt az enyémek a legnagyobb paraziták tartósan az askenázi zsidóknál, mert előnyt jelentett egy olyan környezetben, ahol tombolt a tuberkolózis. Megfigyelhető azonban, hogy ez a magyarázat csupán egy darabkája a kirakósnak.
Még ha a Tay-Sachs-mutáció azért is maradt fenn, mert a hordozók túlélési esélye nagyobb volt jobban tudtak szaporodni és átadni a génkészletüket, miért pont az askenázi közösségben terjedt el ilyen nagy mértékben ez a fajta rezisztenciamechanizmus? Egy lehetséges magyarázat, hogy a kelet-európai zsidók egészségi állapotát nemcsak földrajzi tényezők, hanem történelmi és kulturális tényezők is befolyásolták.
A történelem során e közösségeket többször is nyomorúságos higiéniai körülmények közé, zsúfolt, városi gettókba kényszerítették. Ideális táptalaj a TBC baktérium terjedéséhez. Olyan körülmények között, ahol a TBC nagy fenyegetést jelentett, a genetikai védelemmel nem rendelkező hordozók nagyobb valószínűséggel hunytak el.
A természetes rostálódás, párosítva azzal a hagyománnyal, hogy az askenáziak egymás közt házasodtak és szaporodtak, megsokszorozta a hordozók relatív gyakoriságát, növelve a TBC-vel szembeni ellenállást, hpv petefájdalom, mintegy szerencsétlen mellékhatásként, növelve a Tay-Sachs-esetek számát is.
A 'as évek elején íródott tanulmányok alátámasztják ezt. Az amerikai zsidó populáció azon részének, ahol a legnagyobb számban fordulnak elő Tay-Sachs-hordozók, ősei azon országokból valók, ahol Európában a legmagasabb számban fordultak elő TBC-s esetek. A legtöbb előnnyel ott járt Tay-Sachs-hordozónak lenni, ahol a legnagyobb kockázatot jelentett TBC-ben elhunyni. Bár a 'es és 'as években nem sikerült tisztázni, pontosan hogyan is kínál védelmet a Tay-Sachs-mutáció a TBC ellen, napjaink kutatásai szerint a mutáció növeli a sejt ellenálló-képességét a baktérium ellen.
A heterozigóta-előny segíthet hát megmagyarázni, a hibás génvariációk miért képesek nagyobb gyakorisággal fennmaradni bizonyos populációkban. Ez csak egy példa, hogyan segíthet az evolúciós gyógyászat megérteni az emberi egészséget. Korábban már említettem, ez a tudományág vitatja azt az eszmét, miszerint testünknek idővel egészségesebbé kellett volna válnia. Ez az eszme az evolúció működésének gyakorta téves értelmezéséből ered.
Dióhéjban: három oka van, amiért az emberi test, beleértve az önökét és az enyémet is, ma is ki van téve a betegségeknek és más egészségügyi problémáknak.
A természetes szelekció lassan működik, csupán mérsékelt változtatásokra képes, és elsődlegesen a reprodukciós sikert optimalizálja, nem az egészséget. A fertőző kórokozókhoz való viszonyunkon mutatkozik meg leginkább, hogyan hat az emberi egészségre a természetes kiválasztódás sebessége.
- Parazita megelőzés Révai Nagy Lexikona, Milyen paraziták élhetnek a beleinkben és milyen panaszokat okozhatnak?
- Orenburg paraziták kezelése, Mi a bélférgesség?
- Vissza Arapaimák földjén 6.
- Az általa összeállított listához fordulnak nap mint nap azok a kutatók és szerzők, akik szeretnének megbizonyosodni egy-egy tudományos folyóirat vagy kiadó hitelességéről és értékéről, amikor elektronikus postafiókjukban megpillantanak egy felkérést például egy tanulmány írására vagy szerkesztőbizottsági tagságra.
- Николь хотела перебить.
Fegyverkezési versenyünk a baktériumokkal és vírusokkal állandó. Immunrendszerünk állandóan fejlődik, hogy ellenálljon fertőzőképességüknek, míg a kórokozók állandóan fejlődnek, hogy kicselezzék védelmi vonalainkat.
Fajunk különösen hátrányos helyzetben van, mivel soká élünk és lassan szaporodunk. Amennyi idő alatt mi kifejlesztünk egyfajta ellenállást, egy fertőző fajta generációk millióit éli meg, így bőséges ideje jut fejlődni, hogy gazdatestként használhasson minket.
Orenburg paraziták kezelése
Mit jelent az, hogy a természetes kiválasztódás csak limitált az enyémek a legnagyobb paraziták képes? Az általam bemutatott heterozigóta-előnyök jól szemléltetik ezt.
A Tay-Sachs és a sarlósejtes vérszegénység mutációk fiziológiai hatásai jók abból a szempontból, hogy ellenállóvá tesznek a TBC-vel és maláriával szemben. Szélsőséges esetben viszont komoly problémákat okoznak. Ez a kényes egyensúly rámutat az emberi test korlátaira és a tényre, hogy az evolúció csak hozott alapanyagokból dolgozhat.
Sok esetben egy változás, amely egyfelől javít a túlélés vagy szaporodás képességén, áttételes, kockázatot jelentő hatásokkal is bírhat. Az evolúció nem holmi mérnök, aki nulláról kezdve áll elő optimális megoldásokkal egyedi problémákra.
Az evolúció a kompromisszumokról szól. Ne feledjük, ha testünk sérülékenységére gondolunk, hogy fejlődéstörténeti szempontból a siker kulcsa nem az egészség.
A szaporodás az. A sikert nem az egyén egészségében mérik, nem abban, milyen soká él, hanem hogy génkészletét hány utódba örökítette tovább. Ez megmagyarázza, hogy a természetes szelekció miért nem iktatja ki az olyan mutációkat, mint például a Huntington-kór, amely szintén egy degeneratív idegrendszeri elváltozás.
A mutáció káros hatásai általában csak azt követően jelentkeznek, hogy már képesek vagyunk utódnemzésre, vagyis amikor az érintett egyének már továbbörökítették génjeiket. Egészében véve az orvosbiológiai közösség a közvetlen magyarázatokra fókuszál, és kezelési szemléletmódok kialakítására használja őket.
Az egészségi állapotra vonatkozó közvetlen magyarázatok közvetlen tényezőket vesznek figyelembe: mi történik egy adott pillanatban a testben, amely azt a bizonyos problémát okozta. Például a rövidlátás általában a szem formájának elváltozására vezethető vissza, és az enyémek a legnagyobb paraziták könnyen korrigálható szemüveggel.
Ám az említett örökletes betegségek esetén a közvetlen magyarázat csupán az összkép egy részét tárja fel. Evolúciós szempontból mérlegelni — ami az evolúciós gyógyászat szerint egyébként a végső szempont — a tágabb kérdést, hogy egyáltalán miért van ez a problémánk, az egészségünkre nem azonnali hatással bíró tényezők jobb megértésében segíthet.
Ez elengedhetetlen, mert rámutat, hogyan kerülhetőek el a számunkra és szeretteink számára kockázatot jelentő tényezők. Néhány tanulmány például arról ír, hogy néhány populációban azért egyre elterjedtebb a rövidlátás, mert manapság egyre többen, beleértve sokunkat itt a teremben is, egyre többet olvasunk különböző képernyőkön ahelyett, hogy odakint, "széles vásznon" szemlélnénk a világot. Evolúciós szemszögből nézve ez egy nemrégiben bekövetkezett változás. Az emberi evolúció legnagyobb részében a tágabb környezet megfigyelésére használtuk látásunkat, miközben többnyire olyasmiket csináltunk, mint vadászat és gyűjtögetés.
Az elmúlt években azonban a munkával kapcsolatos tevékenységünk úgy változott, hogy hosszabb ideig, intenzíven koncentrálunk közvetlenül előttünk lévő dolgokra, másképp erőltetjük a szemünket, ezzel pedig befolyásoljuk a szemgolyó formáját.
Mindent egybevéve, a rövidlátásra adott végső magyarázat — a környezeti és viselkedésbeli változások, amelyek az enyémek a legnagyobb paraziták vannak a szemünkre — segíthet megérteni a közvetlen okot.
Az ebből adódó elkerülhetetlen következtetés pedig: anyámnak igaza volt; kicsit kevesebb időt kellett volna töltenem olvasással. Ez csak egy a sok, lehetséges példám közül. Ha tehát legközelebb önök vagy valamely szerettük egészségügyi problémával küszködik, legyen az elhízás, cukorbetegség, autoimmun betegség vagy egy térd- vagy hátsérülés, gondolják át, mi lehet a háttérben álló végső szempont.
Belső paraziták ellen
Ha megértjük, hogy egészségünket nemcsak a pillanatnyilag a testünkben zajló dolgok, hanem genetikai örökségünk, kultúránk és történelmünk is befolyásolja, sokkal tudatosabb döntést hozhatunk hajlam, kockázatok és kezelési módok kapcsán.
Nem állítom, hogy az evolúciós gyógyászati szempont mindig is direkt módon befolyásolta volna döntéseimet, például azt, kit választok férjemül. Úgy esett viszont, hogy a hagyományoktól való eltérés, miszerint nem a zsidó közösségből valóhoz mentem, végül genetikai szempontból a javamat szolgálta, mert így a papilloma ajkán mit kell tenni az esélye, hogy Tay-Sachs-kóros gyermekem szülessen.
Ez remek példája, miért nem kellene minden askenázi szülőnek azt remélnie, hogy a lányukat majd egy "rendes zsidó fiú" veszi el. Nevetés Hallgatóság Ho-hóóó! Ennél sokkal fontosabb viszont, hogy a saját génjeimről megismert információk megváltoztatták, ahogyan hosszú távon az egészségről gondolkodom, és remélem, hogy a történetem önöket is erre ösztönzi majd.