A rák öröklődik. Örökölhető-e, fertőz-e a rák? - a betegség genetikai háttere
Média Milyen típusai ismertek a rákkal összefüggő genetikai hibáknak?
Hol tart a vakcinakutatás? Magyar szakorvos avat be a koronavírus járvány részleteibe Egyes daganatos betegségeknél ugyan kimutatták már az adott családban előforduló, öröklött genetikai befolyást, ám ennek aktiválódásához sok más tényező is szükséges, ezért az öröklődésnél nem elég a géneket vizsgálni, az is ugyanilyen fontos, hogy a család milyen életformát, étrendet, milyen környezeti viszonyokat örökít át a következő nemzedékre. Félek, hogy öröklődik a rák, el akarom kerülni, hogy nálam is kialakuljon daganat vagy hogy továbbadjam a rossz géneket majd a gyerekeimnek. Mit tegyek? A válasz egyszerű és mégis nagyon bonyolult.
A rák egy genetikai eredetű betegség, hiszen a daganatok keletkezésének hátterében az örökítőanyag DNS meghibásodásai, a mutációk állnak. Ezeknek a génhibáknak a többsége szerzett, életünk során a daganatsejtben keletkeznek, ezért csak a daganatszövetben mutathatók ki és nem öröklődnek.
A daganatok keletkezésével nagyjából gén hozható összefüggésbe, ami teljes génállományunknak mindössze az egy százalékát érinti. A rákkal összefüggő gének kilencven százalékában fordulnak elő a testi sejtekben felhalmozó szomatikus mutációk, húsz százalékukban pedig öröklődő csíravonal mutációk.
A rákgének tíz százalékára jellemző, hogy mind a kétféle mutáció jelen van bennük. A rák kialakulásával összefüggésbe hozható génhibáknak három fő típusa létezik: ilyenek a pontmutációk a DNS egy bázisának megváltozása, kiesése vagy beékelődésea gének példányszámának növekedése és a genetikai anyagot tároló kromoszómák átrendeződése.
A különféle mutációtípusokról a rák öröklődik olvashat bővebben: Hogyan alakulnak ki szervezetünkben a mutációk?
Ez egy igen apró változás, ha azonban a gének olyan szakaszát érintik, amelyek egy-egy fontos fehérjét állítanak elő, akkor akár daganatkialakulás is lehet a folyamat vége. A DNS-szakaszok gének megsokszorozódása A második esetben az örökítőanyag egy-egy fehérjét előállító szakasza azaz egy gén sokszorozódik meg.
Ez a gén így több példányban lesz jelen a genetikai állományban, ami azzal a következménnyel jár, hogy az általa előállított fehérjéből a normálisnál nagyobb mennyiség kezd el termelődni.
Ez szintén daganat kialakulásához vezethet: ilyen típusú mutációk jellemzőek például a HER2-pozitív emlőrákra és gyomorrákra. Kromoszóma-átrendeződések A harmadik esetben a genetikai anyag két kromoszóma között oxiuros vih egyetlen kromoszómán belül cserél helyet: az örökítőanyag egy-egy szakasza ilyenkor az egyik kromoszómáról a másikra, vagy egy adott kromoszóma egyik pontjáról egy másikra kerül át.
Ilyen típusú mutáció fordul elő többek között a leukémia egyes típusaiban, vagy az emlő- a vastagbél- és a tüdőrákok egyes fajtáiban.
