A paraziták Laurának hívják, 1. Öt kenyér, két hal

Szenvedéseink és szolidaritásunk e történetét halott barátainknak és szüleiknek ajánljuk, akik szeretettel és megértéssel fogadtak minket, amikor erre a legnagyobb szükségünk volt.

Montevideo, E könyv megírásában sokan segítségemre voltak - különösképpen Edward Burlingame, a J. Lippincott Company munkatársa, aki e kötet megírását elsőként javasolta nekem. Montevideói kutatásaimban két uruguayi újságíró támogatott.

Az egyik Antonio Mercader, akihez a Keresztény Öregfiúk bizottságának javaslatára fordultam. Nemcsak a szülők által szervezett mentőakciók bonyolult részleteiről tájékoztatott, hanem felbecsülhetetlen értékű anyagot szolgáltatott az életben maradottak családi körülményeiről is.

PIERS PAUL READ. Életben maradtak

A másik újságíró Eugenio Hintz, aki adatokat gyűjtött arról, mit tettek az uruguayi és a chilei kormány hivatalos szervei. Hálával tartozom Rafael Ponce de Leónnak és ifj.

Gerard Croiset-nak is, akik beszámoltak nekem a Fairchild felkutatásában való közreműködésükről; Pablo Gelsinek, aki a tolmácsom volt, és dr. Gilberto Regulesnek tanácsaiért és baráti magatartásáért. A magnószalagok átírásában és az Uruguayban gyűjtött jelentős anyag elrendezésében segítségemre volt Londonban Georgiana Luke, majd utóbb, a további kutatások során Kate Grimond.

E könyv megírásához mind a kiadótól, mind pedig a tizenhat életben maradottól szabad kezet kaptam. Egyszer-másszor kísértésbe estem, hogy a történet bizonyos részeit regényszerűbbé tegyem, mert ez fokozta volna drámaiságát, de végül arra a meggyőződésre jutottam, hogy a puszta tények is elég érdekfeszítőek ahhoz, hogy lekössék az olvasó figyelmét.

Egyes részek dialógusformába való öltöztetésétől eltekintve nincs semmi olyasmi a könyvben, ami eltérne az igazságtól, ahogyan azt az érintettek elmondták nekem.

Végül is irántuk vagyok a legnagyobb hálára kötelezve. Hudson is tapasztalt. Éreztem ezt a halottak és az életben maradottak családjának körében, s mindenekelőtt maguknál az életben maradottaknál, akik egészen kivételes melegséget, őszinteséget és bizalmat tanúsítottak irántam.

Amikor októberében visszatértem, hogy megmutassam nekik könyvem kéziratát, többen csalódást éreztek a történetük előadása miatt.

Úgy vélték, a paraziták Laurának hívják lapokból nem világlik ki az a hit és barátság, amely a kordillerában éltette őket. Legkevésbé sem volt szándékomban alábecsülni ezeket a rendkívüli adottságokat, de talán nincs is oly írói készség, amely kellőképpen kifejezhetné az ő érzelmeiket mindarról, amit átéltek.

Bevezetés Jelentések érkeztek, hogy az Andokban rossz időjárás uralkodik, s ezért a gép kényszerleszállást hajtott végre Mendozában, egy kisvárosban a hegység argentínai oldalán. Másnapra az idő kiderült. A gép újra elindult, s a Planchon-szorostól délnek vette útját.

Délután 3 óra 21 perckor a pilóta jelentette a santiagói Légiforgalmi Ellenőrzésnek, hogy a Planchon-szoros felett jár, majd 3 óra 24 perckor, hogy a chilei Curicó városa fölött repül. Engedélyt kapott, hogy északnak forduljon, és megkezdje a leszállást a pudahueli reptéren. A chileiek, argentínaiak és uruguayiak nyolc napig keresték a repülőgépet. A Fairchildon nemcsak a rögbicsapat tizenöt tagja utazott, hanem huszonöt barátjuk és rokonuk is, akik mind előkelő uruguayi családokból származtak.

A a paraziták Laurának hívják eredménytelennek bizonyult. A hpv kezelés london nyilvánvalóan rosszul számította ki pozícióját, és északnak fordult, Santiago felé, holott még mindig a hegyek között repült.

A déli féltekén kora tavasz volt, és az Andokban szokatlanul erősen havazott. A repülőgép teteje fehérre volt festve. Kevés remény volt rá, hogy a gépet valaha is megtalálják, s még kevesebb, hogy a negyvenöt főnyi utas és személyzet közül bárki is túlélhette a szerencsétlenséget. Tíz héttel később egy chilei paraszt, aki az Andok egyik távoli, mély völgyében nyáját legeltette, egy hegyi patak túlsó partján két férfit pillantott meg.

Vadul hadonásztak, és térdre estek, mintha könyörögnének, de a paraszt azt gondolta, hogy tán terroristák vagy turisták, s ezért otthagyta őket. Amikor másnap visszatért ugyanerre a helyre, a két férfi még mindig ott volt, s újból integettek neki, hogy jöjjön közelebb.

A paraszt odament a patakpartra, s zsebkendőbe burkolva egy darab papírt és egy tollat dobott át a túlsó oldalra. A szakállas, lerongyolódott a paraziták Laurának hívják, aki elkapta a küldeményt, valamit írt a papírra, és aztán visszadobta a parasztnak.

Uruguayi vagyok Ez a történet azt mondja el, milyen szenvedéseken mentek keresztül, és hogyan maradtak életben. Első fejezet Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért. János Földrajzilag kellemes tájék volt, a paraziták Laurának hívják a szarvasmarha vadon kószált a hatalmas legelőkön, a lakosság pedig szerényen élt mint kereskedő, orvos vagy ügyvéd Montevideo városában, vagy mint büszke és nyughatatlan gaucho a vidéken.

Uruguay tizenkilencedik századi történetét csaták töltik ki, előbb heves függetlenségi harcok Argentína és Brazília ellen, majd hasonlóképpen véres polgárháborúk a Blanco- és a Colorado-párt: az ország belsejében élő konzervatívok és a montevideói liberálisok között.

Az utolsó Blancofelkelést ben verte le a Colorado-párt elnöke, José Batlley A paraziták Laurának hívják, aki ezek után egy világi és demokratikus államot hozott létre, amelyet hosszú évtizedeken át a leghaladóbb és legfelvilágosultabb dél-amerikai államnak tekintettek.

E jóléti állam gazdasága az állattenyésztésen és mezőgazdaságon nyugodott, amelyeknek termékeit Uruguay Európába exportálta, s amíg a gyapjú, marhahús és nyersbőr világpiaci ára magas maradt, Uruguay is virágzott, de amikor az ötvenes évek folyamán e cikkek értéke csökkent, Uruguay hanyatlásnak indult.

Munkanélküliség és infláció következett, ami azután társadalmi elégedetlenséghez vezetett. A hasi rák cid fizetett köztisztviselői kar túlméretezett volt; az ügyvédek, építészek és mérnökök valaha a nemzet arisztokráciája - kevés munkát találtak, s amit találtak, azért is alig kaptak valamit.

Sokan közülük arra kényszerültek, hogy másodfoglalkozás után nézzenek. Boldogulásuk felől csak azok lehettek biztosak, akik az ország belsejében földbirtokkal rendelkeztek.

A többieknek be kellett érniük azzal a jövedelemmel, amit a gazdasági pangás és a korrupt közigazgatás légkörében szerezhettek maguknak. Mindennek eredményeként létrejött a városi gerillaforradalmárok első és legnevezetesebb csoportja, a tupamarók, akik azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy megdöntsék a Blanco- és Coloradopártokra támaszkodó oligarchia uralmát.

PIERS PAUL READ. Életben maradtak

A dolgok egy ideig számukra kedvezően alakultak. Tisztviselőket és diplomatákat raboltak el, váltságdíjat vetettek ki rájuk, s beszivárogtak az ellenük felvonultatott rendőrség soraiba is. A kormány ekkor a hadsereghez fordult, amely aztán a városi gerillákat könyörtelenül kifüstölte középosztálybeli otthonaikból.

A mozgalmat elnyomták, a tupamarókat bebörtönözték. Az ötvenes évek elején keresztény szülők egy csoportja, amelyet aggasztottak az állami iskolák tanárainak ateista nézetei - s elégedetlen volt azzal is, ahogy a jezsuiták az angol nyelvet tanítják - felkérte az ír tartományi Keresztény Testvéreket, nyisson iskolát Montevideóban.

Kérésüknek eleget tettek, s Írországból öt ír laikus testvér érkezett Buenos Airesen át Montevideóba, s Carrasco kertvárosban megalapította a Stella Maris kollégiumot kilenc-tizenhat éves fiúk számára. Az Ír Testvérek csak törve beszélték a spanyolt, mégis igen alkalmasak voltak a vállalt feladat megvalósítására. Uruguay messze esik ugyan Írországtól, de ahhoz hasonlóan kis mezőgazdasági ország. Az uruguayiak úgy eszik a marhahúst, ahogy az írek a burgonyát, s az élet itt is, megszabadulni a parazitáktól a szervezetből, mint. Írországban, lassú ütemben csordogál.