Fenyő férgek a vásznon. Milyen helminták vannak a fejben

Rágalomgyártók By: múzeum Csendes pusztítók teszik tönkre az akár évszázados festményeket, fából készült szobrokat és bútorokat. Akkor hát gyorsan kínáljuk meg őket a legborzasztóbb vegyszerrel, amit a boltban találunk? A Magyar Képzőművészeti Egyetem vendégszerzőjének és konzulensének írásából kiderül, a helyzet nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk.

Karinthy Frigyes: Nem mondhatom el senkinek

Nézzük meg hát, melyek azok a bogárfajok, amelyek a kedvenc festményünk, szobrunk, esetleg antik bútorunk faanyagával laknak jól. Ezek főként szinantróp, azaz az ember közelében is előforduló fajok. A kiegyenlített hőmérséklet és a mikroklíma, amit magunk és műtárgyaink védelmére alakítottunk ki, számukra is kedvező.

• Vászon férgekkel történő kezelése, A gyertyák férgek elleni szereket tartalmaznak
• Hogyan tisztítsuk meg a belek otthon a férgek lepedőitől - Milyen helminták vannak a fejben
• Hogyan lehet a férgeket eltávolítani?.
• Papillomavírus vakcina kor

Az év legnagyobb részében lárvaként, csendben és észrevétlenül pusztítanak a faanyagon belül. Plüss álszú-imitáció forrás: Ellie Warren, Flickr A legjellemzőbb farontók az álszúfélék Ptinidaea csuklyásszúk Bostrichidaea gyászbogarak Tenebrionidae és a cincérek Cerambycidae családjából kerülnek ki.

A nem megfelelően kezelt faanyagban könnyen megtelepedhetnek, így veszélyes kártevővé válhatnak.

Más bogárcsaládok, például a múzeumbogarak Dermestidae lárváinak fejlődéséhez állati eredetű táplálék szükséges. Köztük sok faj könnyen válhat raktári kártevővé, különféle ragasztók felhasználásával készült könyveket, szőnyegeket vagy például a festővásznat is károsíthatják. A szúfarkasok Cleridae fenyő férgek a vásznon fajai viszont a száraz fában fejlődő bogarak lárváira és kifejlett formáira, azaz imágóira vadásznak. Kárt ugyan nem okoznak, de jelenlétük más fajok előfordulását bizonyíthatja.

Kis kopogóbogár forrás: E. Zeck Szú vagy nem szú, ami a fában perceg? Elterjedt tévhit vagy hibás szóhasználat eredménye a téves megnevezés.

Európában is támad a fenyőpusztító fonalféreg

A kiszáradt, feldolgozott faanyagot ugyanis az igazi szúfélék Scolytidae nem támadják meg. Előfordulásuk szinte kizárólag az élő, de betegeskedő vagy frissen elpusztult, még kéreggel borított fákra korlátozódik.

Régi, antik tárgyakat főként ők károsítanak. Meghatározásuk igen nehézkes. Hazai fajaik közös jellemzője a jellegtelenség: szinte minden fajuk 3—5 mm hosszú, barna, vagy sötétbarna, hengeres testű bogár.

• Európában is támad a fenyőpusztító fonalféreg
• Hans Christian Andersen meséi
• Puskájuk a kézben, szemük egyenesen előretekint, piros-kék egyenruhájuk pompázó szép.
• Osztrigaméreg

Népi nevek összevisszasága és a régebbi szakirodalmi források pontatlansága teszi még nehezebbé azonosításukat. Bogarak a műtárgy körül. Tehát nem mindegy, hogy mikor és hogyan lépünk fel ellenük. A kereskedelemben számtalan rovarirtószer kapható az aktív rovarfertőzés megszüntetésére, esetleges megelőzésére, ezeket azonban nem restaurátorok és műtárgyakkal foglalkozó szakember számára fejlesztették ki. Az elérhető szerek általában komoly vegyi anyagok, amelyek kémiai kölcsönhatásba léphetnek az egyes műtárgyalkotókkal.

AB A Mint más amulettek és talizmánok, ezt is összekötő kapocsnak tekintették a misztikus erővonalakkal, amelyek körbefogják a világot és kapcsolatban állnak a felsőbb hatalmakkal.

A kezelések utáni leggyakrabban előforduló elváltozás a fémek korróziója, a festékek elszíneződése, a kötőanyagok és lakkok megpuhulása, oldása, gyengülése. Ha tisztában vagyunk ezekkel a következményekkel, akkor már megfontoltabban foghatunk hozzá a kártevő-mentesítéshez.

Egyes festékek jellegzetes elváltozásai.

Feltehetően ezt savak okozzák. A képen az elszíntelenedés következtében a tónuskülönbségek megszűntek forrás: Amszterdami Egyetem Szerencsére nem reménytelen fenyő férgek a vásznon helyzet. Világszerte kísérleteznek féregszem kezelés eljárásokkal.

Ezek közül az oxigénelvonásos módszer bizonyult a legmegfelelőbbnek. Ez a rovarok irtása mellett az oxigénre érzékeny anyagok hosszútávú tárolására is kiváló megoldás jelent.

A körülöttünk lévő levegő 21 százalékban tartalmaz oxigént. A terjedőben lévő módszer lényege, hogy olyan zárt teret alakítsunk ki, ahol huzamosabb ideig ennél sokkal alacsonyabb, körülbelül 0,1 százalék között tudjuk tartani az oxigénszintet.

Vászon férgekkel történő kezelése. Enterobiasis (pinworms) gyermekeknél, Pinworms a vászonra

Megfelelő anyagokat használva és néhány szempontot figyelembe véve ez az a módszer, amely biztonsággal alkalmazható műtárgyak esetén is. Oxigénelvonás a gyakorlatban forrás: MuseumPests.

Az elsőnél olyan gázokkal öblítik át a zárt teret, amik kémiai reakciókban nem vesznek részt — ilyenek a nitrogén és az argon. A másik eljárásnál valamilyen oxigént abszorbeáló anyagot, legtöbbször vasport használnak, ami kémiai reakciók során nem alkalmas parazitákra a levegőben lévő oxigént. A harmadik módszer az előbbi két eljárás keveréke.

Ott először átöblítik a teret, amíg elég alacsony nem lesz az oxigénszint, majd a fennmaradó oxigént abszorbensekkel megkötik. De miért is fontos tudnunk, hogy a kislisztbogár a tettes, avagy dohányálszúval van dolgunk? A különböző bogárfajoknak más és más az ellenálló képessége az oxigénszegény környezettel szemben, amit erősen befolyásol a hőmérséklet is. Az ideális kezeléshez 20—25°C szükséges, ennél magasabb hőmérséklet már a műtárgyakat károsíthatja.

Milyen helminták vannak a fejben

Viszont jó tudni, hogy minden 5°C emelkedés 50 fenyő férgek a vásznon csökkenti az időtartamot, ameddig a kártevő elviseli az alacsony oxigénszintet. Az eltérő tűrőképességgel is számolnunk kell. Jó példa erre a német csótány, ami ugyan nem bogár, de 20°C mellett 5 napig bírja, míg pl.

Miután a kártevő kilétét kiderítettük, további tényezővel is kalkulálnunk kell: mennyi idő kell, amíg a műtárgyon belül is kialakul az oxigénszegény környezet. A szakirodalomból ismert adatok szerint ehhez a legtöbb esetben két nap elegendő. A pontos diagnózis a módszer gyakorlati alkalmazásakor lesz jelentős.

Nem mindegy ugyanis, hogy egy apró faszobrot vagy egy több méter magas faoltárt mennyi ideig, milyen hőmérsékleten, és mennyi hatóanyag felhasználásával kezelünk. Nagymértékben károsodott, XV. Bogárhatározásra pedig kevés alkalmasabb hely létezik, mint a Magyar Természettudományi Múzeum MTM Bogárgyűjteménye, ahol minden hazánkban előforduló bogárfajból nagyjából található jól határozott, az összehasonlításhoz megfelelő állapotú példány.

Szimbólumtár | Digitális Tankönyvtár

Ketten, a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátor szakos végzős diákja és a MTM entomológusa, közösen vettük számba a műtárgyvédelem során szóba jöhető bogárfajokat. A fellelhető szakirodalomban így vagy úgy említett, valamint a saját tapasztalatok alapján összegzett fajokról ben szakdolgozat született, melyben akár a hétköznapi gyakorlatban is használható fajlista, illetve határozó található. Mint oly sok esetben, a műtárgyvédelem során is talán a legtöbb, amit tehetünk, a megelőzés.

Restaurátorként ideális az lenne, ha nem kellene a bogarak azonosításával foglalkoznunk, rovarokat csak hírből ismernénk, esetleg csak szakkönyvek oldalain látnánk őket, színes képeken. Ám elkerülhetetlen az ilyen irányú tájékozottság, hiszen sajnos legtöbbször a szemünk előtt, de mégis tudtunkon kívül pusztulnak el szép lassan a műtárgyak.

Amíg a felületi, például mechanikai elváltozások szembetűnők, addig a bogarak károsítása általában alig észlelhető. Ikon beitatása szilárdítószerrel és erősen rovarrágott, korábban sorvasztott fatáblakép repedésének spándlizása jelentős mértékű rovarkárosítás után fotó: Fiam Judit Persze a megelőzés, irtás, azonosítás, konzerválás témaköre ennél jóval bonyolultabb, a mélyrehatóbb elemzés csak sokkal nagyobb terjedelemben lehetséges.

De pont e sokrétűség miatt nem ajánlott egyből a boltba szaladni rovarirtóért, ha értékes műtárgyaink körül egy elsuhanó kis fekete állatot vélünk látni.

Hiszen lehet, hogy az csak egy hangya.